Szóval mi is a helyzet? Fiatalon még egész sokat érdeklődtem a tech iránt, tipikusan olyan kisgyerek voltam, aki _tényleg mindent_ szétszedett, ami a kezébe került. Aztán kb. 10-11 évesen (2000 körül) kierőszakoltam a szüleimtől egy számíógépet, hisz "már mindenkinek van az osztályban, csak nekünk nincs!". Na, onnantól nem lehetett kirobbantani a gép elől. Időm nagy részét játékokkal, játékok letöltésével és cheat-ek, crack-ek és patch-ek keresésével töltöttem. Megismertem az MMORPG-k világát, ahol közösségre is leltem, szóval minden tök jól alakult ahhoz, hogy én is "tech-közeli" arc legyek. Aztán valami megváltozott, kb. 17-18 éves koromban már egyre kevésbé érdekelt a gép, közben meg sem fordult a fejemben az, hogy esetleg ezzel a témával foglalkozzak, hisz a matek szörnyen ment. Jóhogy, amikor tanulás helyett egész nap gépeztem:)

Gimiben így hát kettes matekkal bukdácsolva, az örök "nemértemmitörténik" gondolatok közt örlődve, menkülési útvonalként pedig a lehető leghumánabb fősulis szakot (andragógia - szlogen: itt biztos, hogy nem fognak a matekkal nyúzni!) választva aztán örökre eltemettem magamban a gondolatot, hogy bármi közöm is legyen a "kockákhoz".

Hisz én úgysem érteném ezt.... megmondták nekem:)

Aztán hatalmas szerencsémre pár éve munkát találtam egy IT oktatásokkal foglakozó cégnél. Akkoriban még teljesen más volt a cég profilja, ezért teljesen a nulláról indulva kezdőként esélyem sem volt megérteni, hogy miről van szó a tanfolyamokon. Sőt, még az oktatók beszédéből is szinte csak a kötőszavakat értettem ki:)

Eltelt egy kis idő és lassan asszimilálódtam, megtanultam mi a különbség a fejlesztés és üzemeltetés között, nem néztem hülyén, amikor azt mondják hogy a Java nem ugyanaz mint a JavaScript, stb. Sőt, még egy picit a HTML-be is belekóstoltam, de nem éreztem magamban késztetést arra, hogy jobban akarjak foglalkozni ezzel. Nekem valami olyan kellett, amivel nagyobb dolgokat tudok csinálni, ezért elkezdtem a Pythonnal szemezni, de az első kudarcnál, elakadásnál visszacsengtek Édesanyám és tanáraim szavai: "Te nem vagy jó matekos, foglalkozz inkább az irodalommal." 

Végül egy szerencsés együttműködésnek köszönhetően sikerült kidolgoznunk egy olyan képzési útvonalat, ahol teljesen a nulláról, szépen lassan építkezve el lehet jutni egy junior webfejlesztő szintjére. A képzéssorozat több tanfolyamon keresztül, de egy közös projekten dolgozva veszi végig azokat a lépéseket, amik szükségesek ahhoz, hogy a teljesen kezdőket is bevonja a fejlesztés világába. 

Hm, jól hangzik, nem? 

Szóval ez a blog arról szól, hogy teljesen a nulláról, mindenféle belémégetett "nekedúgysemfogezmenni" önmarcangolással hogyan próbálom meg megérteni a front-end fejlesztés alapjait, milyen rácsodálkozásaim, milyen észrevételeim vannak a tanulásom, utam során. 

És persze saját jegyzetnek sem utolsó, ha meg valakinek még segíteni is tudok a saját "áhá" élményeim leírásával, na akkor meg aztán tényleg megérte:)